A fényképezőgépet megvettük, Bonus Track-ként kaptam hozzá egy új hajvasalót.
Majdnem megint kiosztottam a bolt közepén Amorét, de még idejében észbekapva viccesre vettem a figurát. Ugyanis ott görnyedek az alsó polcokra kipakolt hajvasalók előtt, válogatok. Hosszas nézelődés, olvasgatás után leveszek egyet a polcról, hogy azt szeretném. "De ez már fel van bontva. Nem akarod inkább ezt? Ez digitális kijelzős, meg filipsz, meg szép..." Szóval ha már egyedül hajvasalót sem vehetek / tudok választani szerinte , akkor megérett az idő egy újabb ordítozásra - gondoltam. Gyorsan hozzátéve, hogy "jaj, bazmeg, most kaptál egy csodakamerát Tőle, ne riszáljad már magad egy ilyen apróságon. Úgyis csak jót akar, meg nem tehet róla, hogy Ikrek. Arról sem, hogy ha épp nincs itt az idő és tér az ő határozatlanságára, akkor próbál téged azzá tenni... Lélegezz mélyeket ki-be és fókuszálj a karjaiban szorongatott kamerára, amivel a pénztár felé araszoltok..." A nagy dilemma: behívták egy állásinterjúra, viszont ha elfogadja és kilép, elveszíti az évi jutalmat, ami április végén esedékes; ha akkor nem áll felmondás alatt. Sírjak vagy nevessek.
Megtaláltuk két exbarátnőjét is az iwiwen. Az egyiket bejelöltem ismerősnek, Amore néha e-mailezik vele és áprilisban talán találkozunk is vele meg a pasijával. A másik, akit kissé idegbetegnek titulál, azt írogatta nemrég, hogy még Németországban dolgozik és Dániában ("Dänien-uuuuupsz!) fog házasodni. Ehhez képest az iwiw ország-városa újra Magyarország, Z.egerszeg. A pasiját is megtaláltam: gyakorlatilag egy kisfiú és Nyírakármicsodán lakik.
Értem én a gyarlóságot...én is ilyen voltam-vagyok.

Előbányásztunk egy ősrégi Monopolyt, vicces, hogy svájci városok és utcanevek vannak a táblán. Elkezdtem magyarázni Kiccsajnak, hogyan kell játszani, aztán megpróbáltuk. Mit mondjak: rögtön nyerésre állt, folyton kaszált egy csomó pénzt, míg én állandóan a rohadt büntetéseket meg adóhátralékokat fizethettem.
Szűz kéz.
Arra mindenesetre jó játék, hogy számolni tanuljon a pénzzel.
Meg aztán itt van a múltkori, szőke nő esete. Írtam e-mailt -jó szokásom szerint- a légitársaságnak, hogy legalább elnézést kérjenek már, erre kaptam tegnap, hetek múlva választ, amiben megneveztek egy nagyon helyre kis kártérítési összeget. Többet, mint amibe a repjegy került. Többet, mint amibe az 1 hét horvátországi apartman augusztusban kerülni fog.
Ma megyünk venni egy ilyet. Szokás szerint akciós, meg plusz akciós kupon, meg személyzeti kedvezmény, stb. Szerintem nem kellene megvennünk, de hát tulajdonképpen nekem vesszük...és elcsábultam, na. Ha megvan még az utolsó darab a boltban.