Érdekes, hogy az évek múlásával mennyire változik az ember!

Ma már képes vagyok szinte mozdulatlanul, félig ülve, teljesen hangtalanul olyan finomat élvezni, hogy a mennyben érzem magam. Persze, rávitt a kényszer, mivel amikor nővérem épp hazalátogat, itthon egy focipályányi franciaágyon alszunk, de mégiscsak egymás mellett. Épp csak a kezem mozdul odalent-odabent, minden apró mozdulat tovább fokozza a lüktető gyönyört... Rásegít az XXL pornócsati :-)

Ehhez viszont valahogy ki kell bekkelni éjfélig... kapcsolgatok, nézek más műsorokat, hogy teljen az idő. A legboszantóbb az, ha végre eljön az éjfél, lélekben rákészülök a rám váró mámorra és mi fogad? Valami huszadrangú régi szar film, amin kb. 7és fél percnyi felvett anyagból vágtak össze ismétlésekkel fél órányi maszatolást.... Ilyenkor olyan de olyan mérges tudok lenni! Egyrész mert már rég aludhatnék, másrészt meg idegesít, hogy hogy képes valaki ekkora szar filmet csinálni???!!! Épp csak pár apró változtatás kellene és ... De nem. És ezzel keresnek milliókat.

Állandóan jönnek és lobogtatják a felméréseket, hogy a nők nem nézik a pornót. ILYET?! Még szép, hogy nem. Ez a sok műmájer jelenet... Röhej.

Pornófilm-rendezőnek állok, isten bizony!

...Vannak viszont olyan éjszakák, amikor rettentő finomakat láthat az ember! Kedvencem a popsi-szex és a fiú-fiú meleg pornó.

...képzeld csak el... finom gömbölyű golyók kéreckednek a fenekedbe... amit előtte a nyelvemmel is kényeztettem és most csupa nyál és nedves... megérzed az első golyót... reflexből összerándulsz...minden erőddel összehúzod a kis ráncos lyukadat... pedig még épp csak ráhelyeztem az gyöngsor elejét... várod izgalommal, hogy mikor kezdem befelé nyomni őket... a torkodban dobog a szíved, nagyon vágysz már rá, de a kíváncsiságodban egy pici félelem is villámlik... négykézláb állsz, mellkasodat egy székre hajtod én pedig fordított helyzetben lovagló ülésben a derekadon ülök...simogatom a fenekedet de még mindig nem tolom be a golyókat... néha elveszem onnan... néha csak simogatlak a golyófüzérrel... ráengedem a lyukadra a nyálamat, ujjaimmal körbesimogatom izgatom a bejáratot...és megint ráhelyezem a golyót... aztán érzed, hogy lassan tolakodik befelé... megmoccansz alattam, de nem menekülhetsz, mert rajtad ülök... eltűnik az első....lassan...aztán a következő....másik kezemmel széthúzom a feneked partját, hogy könnyebben belédhatolhassak...még egy golyó...ez már a harmadik...élvezed, ahogy nyársra húzlak... és még egy golyó, ez már... hányadik is? már alig marad a kezemben a 10ből...

Orsi mesélte, hogy mivel külföldre készülődik és szeretné itthon hagyni a német nyelvterületen viccesen csengő nevét, helyette másikat keresne. Ehhez tőlem is kért ötleteket. Erről két dolog jut eszembe.

1. Míg azt ízlelgettem, milyen név illene Orsihoz, megerősödtem hitemben, miszerint az ember hozzánő a nevéhez az évek alatt. Szerintem nem véletlenül van jelentésük is a neveknek, ez valamelyest determinál. (lásd: a Mónika név jelentése istennő. :-)))) Egy emberhez több név is passzolhat, de csak legfeljebb néhány.
Tivadarokból például sosem lesz András-habitusú ember. Vagy aki eredetileg Diana, ahhoz sosem fog illeni mondjuk a Zsuzsa név. És így tovább.

2. Beleolvastam itt egy blogba, ahol egy kismama épp lehetséges neveken gondolkodott, ráadásul még nehezítette dolgát az aktuális kétesélyes: fiú lesz vagy lány? Nos, gimiben a barátnőmmel mi is gyűjtögettük a neveket, de nem ám a kispolgáriakat :-)

Nagy meglepetésemre tavaly a Rádió 1-en hallottam, hogy Hepi Endrének is volt ilyen "Bónusznévnap" rovata a reggeli műsorban. A két gyűjtemény közöshalmazából íme néhány:

Lánynevek: Cérna, Lamella, Kehely, Kötőtű, , Párna, Dara, Pilla, Abrosz, Csepp, Forrás, Csíra

Fiúnevek: Parizer, Zsanér, Konektor, Bicska, Bigyó, Processzor, Doboz, Pajzs, Zsineg, Pumpa,