Az a jo, hogy a tesom meg az anya ad nekem hazassagi meg eletvezetesi keretlen tanacsokat. Az egyiknek meg sosem volt kapcsolata, a masik meg eleteben ot percre volt boldog hazas.

Épp ma 39 éves.

Reggel vele mentem és elhoztam magamnak az autót. Épp hazaértem volna már majdnem. Ahol a falunk kezdődik, a jobb oldalon, az én sávom mellett magas kőfal van. Erre jön szembe egy autó! Előzi a velem szembe jövő libasort!!! A kőfaltól még csak kitérni se tudtam volna, elrántani a kormány. Olyan frász jött rám, hogy nem igaz.
Két perccel később a kétsávos körforgalomban a melletem lévő balról áthúz az én sávomba....félig. Aztán lassít és a haverral integet, akit meglátott a járdán.
A Kiccsaj tanárnője idetelefonált, hogy megint, ebben a tanévben már negyedszer pénteken büntetésből ott kell maradnia 1 órát az iskolában, mert állandóan elfelejt valamit. hol a tornacuccát, hol aláíratni dolgokat...
Amore nagymamája is állandóan vajúdik valamin, azt is kicsit kiosztotta hétfő este, erre kedden nekem idetelefonál még egyszer...bocsánatot kérni meg mártírkodni, meg megint vajúdni...
Napok óta szakad az eső. Egyik nap is ömlött, talán jég is esett. Én, mint a hülye, mint egy anyatigris, rohantam a sulihoz egy ernyő a fejem felett, egy a kézben a gyerek részére, hogy ne ázzon szarrá, ne verje el a jég. Mire lesportoltam az iskoláig azt a 6 percet, már másik évszak jött: verőfényes napsütés, gőzölög az aszfalt. Tegnap is úgy jött haza a gyerek, hogy a suliban felejtette az ernyőt, inkább szarrá ázott. Ma megint... hát már a faszom tele van.
És akkor még Anya is vajúdik nekem a telefonba, hogy menjünk, mér nem megyünk, meg mittudomén...csak azt hajtogatja, amit ő akar.

Eredetileg le akartam vinni az ajándékot, tortát, alkoholmentes pezsgőt a lakókocsiba és ott meglepni, felköszönteni, de egyszerűen már megint fel vagyok tunningolva. FKV.