Azaz a férjek, férfiak réme, örök ellensége: a lakberendezés.
Pontosabban a lakberendező nő.
Még pontosabban a fészekrakó nő. Az örök(ké) fészekrakó nő.

Megnyilvánulásai a gyakorlatban:

• bárhol a lakásban elfér még egy díszpárna
  
  
• bárhol a lakásban elfér még egy gyertyatartó
  
  
• az üres fal nem fal, hanem pazarlás, és csak arra  vár, hogy megteljen élettel
  
  
• az üres sarok nem sarok, hanem pazarlás és szintén csak arra vár, hogy megteljen élettel
  
  
• mondjuk egy új állólámpa vagy karosszék által
  
  
• még jobb, ha mindkettő által
  
  
• ám ez a karosszék nem azért van, hogy a férfi ráüljön vagy a farmerját rádobálja. elég, hogy kifizette. mit akar még?
  
  
• bármiből lehet gyertyatartó
  
  
• Uraim! a barack, az egy szín. Csakúgy, mint a lazac, a mandula, a pisztácia, a tojáshéj, a levendula, a holland kakaó, a mogyoró, az olíva, a galambvér, a csont, a borsó, a spenót, a szilva, a ....., a........., a..............................................
  
  
• a függöny csupán második feladata az, hogy eltakarja a szobát a külső kíváncsi tekintetek elől
  
  
• kettő mindig jobb, mint egy
  
  
• a férfiak igazi réme: potpurri. Természetesen üvegtálkában, ami bárhol elfér és jól mutat.
  
  
• az, hogy valamely két berendezési tárgy nem ugyanabban a szobában helyezkedik el, még nem ok arra a lazaságra, könnyelműségre, hogy ne passzoljanak egymáshoz
  
  
• Egy férfi azért eszi le a kanapét, mert tévénézés közben figyelmetlen. Egy nő csakis azért, hogy újat vásárolhasson.
  
  
• Ki mondta, hogy a fürdőszobában csak fürödni lehet???
  
  
• A konyha a fürdőszoba a nő válasza a férfi kanapé+tévétávirányító kombójára
  
  
• Attól, mert valakinek könyvespolca van, még nem biztos, hogy olvas.
  
  
• Ami állni tud, az lógni is tud.
  
  
• Ami állítható, az azért állítható, hogy időnként állítgassuk.
  
  
• És végül sose feledjük: a bútorok helyzete mindig csupán átmeneti

  
  
  

Engem meg magába rántott és fogva tart a mátrix.

Az én Mézem eddig is mindig azt mondta, hogy túl sok időm van hülyeségeken (=az Életen például) gondolkodni, agyalni. Mivel Kiccsaj a bentlakásos suliban van, hát most még több időm lett.
És mivel az én Mézem hanyagol, még annál is több lett.

Na most az van, hogy nagyon elegem van.

És veszekednék én, de kishitűségemet még nem nőttem ki, tehát azt se tudom, hogy jogosak-e, megalapozottak-e a "vádjaim"? Vagy csak hisztizek. Vagy álomvilágban élek, és az lesz a válasz, hogy "akkor keress más pasit, aki olyanabb..."
Vagy megalapozottak, de ilyen alapon minden feleségnek elege van (lehet)(lehet?).
Igazam van, vagy depresszióm?

Tehát én biztosan nem fogok a gyerek nyakára járni később, hogy mikor megy már férjhez és mikor szül nekem unokát.

Hirtelen olyan jövés-menés lett az életünkben, annyi a szereplő, mint egy Barátok köztben.
Ráadásul mindnek kimondhatatlan, német neve van, most képzeld el.

Ráadásul az én Mézem a fejébe vette, hogy mindenáron segít egy ismerős ismerősének, aki, mint a legkisebb királykisasszony, elindult szerencsétpróbálni Németországba és lehetséges, hogy elvitték őt egy horvátországi bordélyba, ahonnan segítségünkkel sikerült lelépnie. Már utaltunk neki pénzt, repjegyet, de még Amore sem találkozott vele soha az életben. Mikor tegnap este már elegem volt ebből a huzavonából, ami két hete megy, hogy a csaj ostoba és tehetetlen, vagy csak szimplán hülyére vesz bennünket, illetve...engem nem..., akkor megint én voltam a szar, hogy én nem vagyok segítőkész, meg biztos féltékeny vagyok, meg mindig ingerült mostanában*, és különben is.

*ettől a definíciótól, hogy mostanában, szóval ettől ütök. Egy férfiember velem ne vitázzon így, Mari néni módjára, konkrétumok nélkül, hogy mostanában olyan izé vagy...
Egyébként szerintem csak átverés az egész.

Az egyetlen jó dolog, hogy rögtön az első bolti napon megrendeltem és már meg is érkezett, meg is néztük ezt. Szuper.

Én meg addig járhatok a Kiccsaj pszichológusához, elvileg róla beszélni, de ha így haladnak a dolgok, szét fogom használni a pszich-csajt saját magam terápiálására és családterapeutának.

Mondtam már, hogy elegem van?
Ja, a nagymama elesett a otthon a lakásában már egy hete, őt is csak én hívtam fel, Amore nem.

Elegem van.

Utóirat.: hazajött és letámadott. És én élveztem. :-)))))))) Sokmindenre megoldást nyújthat, ha fekete csipkében nyitok ajtót.