Szűk egy hét volt:

• Bad Ragaz - a bázis
• Termálfürdő Vals
• Erwin Hymer múzeum - lakókocsi és kemping tegnap és ma
• Harisnya-Mekka

Meg sok séta vadkacsák, hattyúk, cinkék, mókusok, Mercedes-, Harley Davidson- és Porsche kereskedők, legelésző tehenek között, a Rajna mentén, ahol a lassú víz partot mos, köveket hagy el, szigetet épít, szikla színű a folyó, folyékony hegy.

Előtte volt már tél egy napig, 20 centi hó.
Kaptam egy s.Olivier csizmát, jóval olcsóbban, mint itt látható.
Tegnap volt Kiccsajnál a bentlakásos suliban kis közös vacsora és vittünk tortát meg ajándékot, 14 lett.

Én már a "szűk egy hét" alatt sírdogáltam: eszembe jutott, hogy mennyire örült a gyerek egy éve a mobiltelefonnak, amit kapott. Szinte ülve ugrált örömében, könnyes lett a szeme is, nekem is, mert úgy örültem, hogy így tud örülni és örömet okoztunk neki.
És eszembe jutott, hogy most, egy évre rá, mehetünk egy szürke lépcsős, tisztítószerszagú gyermekotthonba felköszönteni őt, ahol az ajándék Playboy ágyneműt felhúzzuk majd a beépített bútor ágyon az ottani paplanra.
Aztán eszünk kopott, "megvakult" késsel-villával, szörpöt iszunk a többi gyerekekkel együtt egy nagy asztalnál és hazajövünk.
Őt meg ott hagyjuk.

És nem véletlenül felejtettem el fényképezőgépet vinni, hanem mert nem akarok erről még több emlékképet.

És pénteken megy be hozzá az úgynevezett ügyvédje. És utálom, hogy muszáj részt vennem ebben az egészben, legyen véleményem, működjek együtt, dolgozzak rajta én is, de beleszólásom nincs sok.
Valahogy mintha csak ők beszélgetnének, én meg nézem, mint egy tévét.

És ha még ez mind nem lenne elég: tegnap befordultam az utcán és egy Feuersalamander nézett rám vissza. Olyan arckifejezéssel, hogy "anyukám, hogy a picsába tudsz ilyen nagy seggel ekkorát ugrani...???!"