Ég és Föld.
Megkeresett egy nő, legyen CK a neve itt. Totál káosz az élete, természetesen pasik miatt. Az egyik a volt férje, aki jelzálogot vett fel a nő szentenrdei házára, amit kb. 4 hónapig fizetett. Mindezt azért, mert már csőd fenyegette a vállalkozását és nem tudta fizetni a gyerektartást. Azt remélte és erről meggyőzte CK-t is, hogy ha vesz fel hitelt, egyenesbe jön az üzlet és tud majd fizetni.
Na, nem várta meg, hogy kiderüljön: működik-e vagy sem a dolog, lelépett, hátrahagyva a fizetnivalót.
CK időközben kijött Svájcba, férjhez is ment. A férj viszont megőrült, már nem akarja CK-t, 3 évi ismerettség és alig pár hónap házasság után. Otthon már...nincs miért hazamenniük. Itt viszont talán nem maradhatnak.
És miközben hallgattam, megint eszembe jutott, hogy mekkora szerencsém van Amoréval és mennyire másképp is lehetett volna...és mennyire jó dolgom van.
És akkor ezt jól megkönnyeztem, kibőgtem magam a csodaszép szerelmem miatt és olyan boldog voltam (vagyok), mint egy nyálas Júlia-Romana novella hősnője.
Aztán az is történt, hogy felhívtam Anyát, aki nagyon vidám volt, alig bírt beszélni, mert átöntött valami pálinkát egy csúnyából egy szép üvegbe, egy korty kimaradt és azt megitta és jól beseggelt tőle. Nagyon vicces volt, ahogy mesélte, hogy a nagyanyám is felhívta és mondta neki anyu, hogy "Ne tessék haragudni Mama, de nekem most nem pörög a nyelvem..." :-)))
Egyébként ugyanaz az ötlet jutott eszünkbe: hogy amikor jövő márciusban Anya iderepül, akkor eljöhetne vele az apu is. Na meg is néztem a járatokat és kiderült, hogy nincs is olyan, amire szól az Anya jegye. Írtam e-mailt és kaptam választ: hát sajnos töröltük, átfoglaltuk, jó?
Nem, nem jó bazmeg.
Anya nem fog csak Zürichig repülni és vonatra szállni a ti kedvetekért.
Most elmegyek vásárolni.
Kicseszett szerencsés vagyok és boldog.
Köszönöm szépen.