Azaz a játéknak vége. Mármint a játék játék részének. Innentől ez már komoly dolog. Számra tapasztott két tenyerem peremén gyűlnek a könnyek... Gyűlnek és fájnak... Nem látom már tőlük az éjszakát, a fényeit, meg azt, amiben nemrég még gyönyörködtem...Most ránézek és csak szörnyűlködök...hogy mit tettem.<P>Azaz a játéknak vége. <BR>Mármint a játék <EM>játék részének</EM>. Innentől ez már komoly dolog. </P><BR><P align=justify>Számra tapasztott két tenyerem peremén gyűlnek a könnyek... Gyűlnek és fájnak... Nem látom már tőlük az éjszakát, a fényeit, meg azt, amiben nemrég még gyönyörködtem...Most ránézek és csak szörnyűlködök...hogy mit tettem... És még mit tettem volna, ha nincs <FONT face="Arial, Helvetica, sans-serif"><EM>Az ártatlanság kora</EM></FONT>... <BR>Ma este... Annyira fáj... </P><BR><P align=center><IMG src="http://www.port.hu/picture/instance_1/82563_1.jpg"></P><BR><BLOCKQUOTE dir=ltr style="MARGIN-RIGHT: 0px"><BR><P align=justify>"Newland Archer nem sokkal eljegyzése után megismerkedik menyasszonya rokonával, a kétes hírű Ellen Olesnkával. Archer, a helyi előkelő társaság megbecsült tagja saját társadalmi rangját használja arra, hogy helyreállítsa Ellen Olenska megtépázott hírnevét. Azonban az idő múlásával egyre erősebb vonzalom ébred benne az asszony iránt, egyre jobban tetszik neki az, ahogy Ellen szembeszáll a társasági illemmel és a képmutatással. Amikor Newland felismeri saját érzelmeit, úgy dönt, hogy egyre jobban sietteti May Wellanddal kötendő esküvőjét, ám mégis bevallja Ellennek, hogy mit érez iránta. Az asszony azonban tudja, mit jelentene Newland számára egy kompromittáló viszony, s inkább elhagyja New Yorkot."</P><BR><P align=justify></P></BLOCKQUOTE>