2004. augusztus 23. 18:58 - szőkekék

valamikor régebben

Ma hajnalban azt álmodtam, hogy terhes voltam. Nyári cuccokban, édesen gömbölyű pocakkal jöttem be a munkahelyemre. Mindenki ráhajtotta a tenyerét a hasamra, hogy lehet-e érezni, hogy mozog a babám. Ebből az álomból úgy ébredtem, mint valami Hitchkock-regény hiper-rettegős hősnője: átizzadtan, felülve kapkodtam levegő után és tapogattam a hasamat...

Délelőtt takarítás. Ez nálam úgy néz ki, hogy üvölt a rádióból valami ütős-agyramászó zene, én meg porronggyal a kezemben, a széken állva rázom magam a ritmusra, ahelyett, hogy a szekrény tetejét törölgetném. Azt mondják, a tánc egy vízszintes vágy függőleges kifejezése.

Délután rokonlátogatás Újpesten. Tipikus.
A finomsütire mindenki rájár, hamar elfogy, viszont a másik fajta szembeötlően ott tornyosul a tányér északi lejtőjén. Ugye, ismerős?

Hazatérve készítettem még pár képet a holdról, átfestettem a körmömet metálmálna színűre. Orsitól kaptam sms-t: Exemmel szóba elegyedett a társkeresőn (kíváncsiságból és a tudtommal) és kezdeti pocsék véleménye jelentősen romlott a paliról.

Késő este X Akták a Viasaton.

Címkék: én
komment
süti beállítások módosítása