Nyilván jó húzás volt éppen karácsonyra időzíteni egy ilyen adománygyűjtő akciót (mint ahogyan minden szervezet, egylet, alapítvány is az emberek adventi jószívére apellál). A harmadik nap elején, reggel 9 óra előtt valamivel már csaknem másfél millió frank gyűlt össze.
"Mellesleg" egész jó zenéket játszik a DRS3, ha Nik, Judit vagy Mario van éppen műsoron. A többiek nem annyira jókat szoktak válogatni, fel lehet ismerni, hogy épp ki ül a stúdióban (nem most az üvegkalitban, hanem évközben bármikor a rendesben). Szóval, hallgassátok a svájci rádiót.
Én is hallgatom, mellette feldíszítem ma a karácsonyfánkat.
És persze megint kötelezően bőgök a meghatottságtól. Tudom, otthon nincsen az embereknek úgy pénze, mint itt. Mégis, valahogy itt és most jó érzés "közéjük tartozni", mint otthon, régen, mikor az Aranyágra fizettünk be pénzt... Nem érzem azt, hogy csak ki akarják húzni a zsebemből a pénzt, mint a kipostázott, egyszerű adománykérő levelekkel, amikben rögtön befizetőcsekket is mellékelnek.
Tudom, szubjektív.
(Amoréval tegnap nagy sűrű hallgatás, csendkúra volt, pedig szülői értekezleten is voltunk. Ma reggel állt helyre újra a világbéke.)
És szeretnék még minden Kedves Olvasómnak és azoknak, akik csak idetévedtek, de nem is engem kerestek igazából, szóval
Mindnyájatoknak nagyon szép Ünnepet és
szerencsés, boldog Újévet kívánok.
