2009. június 04. 09:34 - szőkekék

híreket mondok

egy - megérett a meggy...
kettő - minden hitetlen kinevetés ellenére igenis kihajtott a paradicsomom. Pedig egyszerűen evés közben szedtem ki pár magot a kés hegyével, még nedvesek voltak, frissek, mint ahogyan esszük őket. Nem is figyeltem, Amore kérdezte tegnap, hogy nézd mekkora, mi ez? Mondtam, hogy nem mondom meg, mert kinevetsz. Az éjszaka megint nőttek fél centit, isten bizony. Gondolom, majd akkor fordulna komolyra ez a paradicsom-projekt, amikor nyaralni megyünk és nem tudok neki vizet adni. Majd magammal viszem. Mint a szobanövényt Leon. A profi.
három - hétvégén Nissan nyílt napra megyünk, oda, ahová az autót hordjuk szervízre. (sör+virsli) Onnan Basel már csak egy nagy köpés, szóval oda is megyünk, Kiccsajnak kell ezt-azt venni nyárra. És lehet, hogy találkozom egy magyar csajszival, aki szintén ide, idegenbe fog szakadni, akárcsak én. Az iwiwről "ismerem", most találkoznánk személyesen először.
négy - totál lázban égtem, hogy na majd én hamarosan összegyűjtöm a betűket és megnyerem a Mini Cooper Cabrio-t, erre kiderül (lásd apró betűs), hogy nem nyerem. Csak 12 hónapi használatra adják ide. Hát ezeknek igyak én ennyi üveg Rivellát?
öt - Ma vagyunk 11 hónapos házasok. hat - célegyenesben az érettségi találkozó szervezése. Ahogy nézegettem az ausztriai tudakozó által elém dobott név+telefonszám+cím kombót, olyan egyszerűnek tűnt minden. És közelinek. Eltelt 15 év. És? Még ma is emlékszem... (jézusom, ez milyen már.)
Emlékszem, amikor még otthon tárcsás telefonunk volt, csak úgy tudtunk apu nővéréékkel beszélni NSZK-ban, hogy a nemzetközi központ (09?) összekapcsolt (és valószínűleg lehallgatott) bennünket. Aztán lett nyomógombos, amin idegen hívások díjai jelentkeztek, ezért le lett tiltva a külföldi hívás lehetősége. És egyetlen egyszer kellett volna, akkor le kellett mennem a ház elé, kártyával(!) telefonálni. És gyöngyözött a homlokom attól, hogy külföldöt hívok, németül.
Aztán jött a munkahely, ahol napi szinten kellett akár Amerikába tudakozódnom, meg egyezkedni az AT&T Operatorral.
Kitágult a világ.
Ma meg már gombnyomásnyira van mindenki.
Néztem az ausztriai telefonszámot, elég lenne bepötyögni. "Hallo, Guten Tag Herr Bret.....!"
Végülis szomszéd ország.
Végülis nem sok az a 15 év.
Nem távolság.
hét - szerveznem kell a nyarat. Most úgy tűnik, egy hét Horvátország, utána két nap Zalában, aztán haza. Valamint az októberi utazgatást, 1-2t alszunk majd valahol, ebből az egyik ott lesz, ahol az osztálytalálkozó. Kézenfekvő.

komment
süti beállítások módosítása