Apróságok.
Míg odahaza a túlnyomó többség mindig is erős késztetést érzett arra, hogy a szupermarketben még a zöldséges mérlegen is lecsaljon egy-egy citromot, körtét, paradicsomot, TV paprikát, petrezselyemszárat (és egy kisebb hányaduk ezt meg is tette, ezért szüntették meg az önkiszolgáló zöldségmérést, és ezért kell most a mérlegek, mint áldozó főoltár elé járulnunk), addig idehaza egyre közkedveltebb az a kézikészülék, mely tulajdonképpen egy számológép és egy vonalkódolvasó kellemes és hatékony elegye.
Segítségével a vásárlók a vásárlás menete közben összegezhetik vásárlásuk értékét, így hasznos információhoz jutva (elég-e a zsebemben lévő pénz?) illetve elkerülhetik a pénztárnál a hosszas várakozást.
Bár a szupermarket tesz alapvető biztonsági intézkedéseket, a készülék használata a vevők becsületére alapoz, csupán szúrópróbaszerűen ellenőrzik végig, hogy a teljes adatbevitel egyezik-e a bevásárlókocsiba púpozott áruhalmazzal.
Szintén idehaza létezik az a bevett üzleti gyakorlat, hogy az ember a kitöltött átutalási megbízásokat beteszi egy borítékba és elküldi postán a bankba. Hogy pontos legyek: lehet, hogy ez csak az itteni "Postabanknál" működik, ezt még nem térképeztem fel. Szóval, mivel a posta gyors és megbízható, világelső, ezért hajszál pontosan ki lehet számolni, mi mikor hová érkezik meg. Például a pénz, a befizetnivalók. (minden pontosan)
Olyan is van, mindennapi szokás, hogy az ember beküldi postán a gyógyszertárba a receptet és szintén postán megkapja a gyógyszereket. Jó, lehet mondani, hogy mi értelme felváltani a patikában való sorállást a postán való sorállásra... Szóval, ennek a gyakorlati hasznát én még nem fedeztem fel, de mindenesetre létező és működő lehetőség.
Gyűrűkeresés közben akadtam itt olyan ékszerházra, ahol postán kiküldenek ékszert, és 30 napom lenne arra, hogy kitaláljam: meg szeretném-e tartani vagy sem. Vagy kifizetem vagy visszaküldöm. És itt most például a karikagyűrűinkről is lehetne akár szó. Lehet, -nyilván- van egy értékhatár, ami felett ez nem működik, de 100-300ezer forintig simán megvan a bizalom.
Vannak itt is pontgyűjtő akciók, például tegnap érkezett meg a Braun vérnyomásmérőnk, amit a pontkatalógusból rendeltünk. (azt hiszem, ez az otthoni OTP-Multipontnak felel meg, több szolgáltatónál is kapunk pontot vásárláskor) Nem tudom, ott mire lehet használni a pontokat, itt tök értelmes ajándékok vannak: újságelőfizetés, étkészlet, konyhai cuccok, szépségápolás, múzeum-belépők, még repülő-mérföldet is lehet rajtuk venni. (Miles & More).
Aztán...vannak itt is hasonló pontgyűjtő akció, mint amit néha, épp most is, a Spar is csinál otthon.
Összehasonlítás, a 2. vagyis asvájci példában átszámoltam a frankot forintra:
50 pont (50.000,- már elköltött forint) + 1.499,- összegért elvihető 6 db süteményesvilla.
Itt:
40 pont (60.000,-Ft már elköltött összeg) + 6.600,- összegért elvihető pl. egy 4 szeletes csúcsmárka pirítóssütő (vagy elektromos citrusprés vagy konyhai mérleg, minden gyönyörű rozsdamentes acél, stb.)
Iskolakezdéskor semmit nem kellett vennünk a gyereknek, mert a tollakat, füzeteket mind az iskolában kapják. Például ilyet:
Májusban lesz 5 napos iskolai kis tábor, ahová szintén nem kell vinni semmit (csak a gereket) és fizetni se kell érte. Körneyzetismereti tananyagként néha kicsit vonatoznak a környéken vagy elmennek a boltba vásárolni, de nem kell befizetni apa félhavi fizetését semmiért...
Mikor ideköltöztünk, a gondnoktól kaptunk készített, egyen-névtáblát az ajtócsengőhöz és a postaládára is. Ingyen. Ja, és a postaládának az alsó része, ami nagyobb, tágasabb, ahová a kisebb csomagot teszi a postás (lásd vérnyomás mérő), nem is zárható...Csak mágnessel csukódik és kész.
Egyfelől őrület...másfelől elképesztő, harmadrészt ez lenne a normális.