Ma járt le a saláták szavatossága.

De iszonyú módon nem érdekelt, mert már az epermintás napozóm is tele van a saláta evéssel. Ennyi saláta evés mellett nemcsoda, ha kompenzálok. Múlt héten...egy hete szerintem...vettünk 10 vagy 12 darabos táblacsoki csomagot, akciós volt. Még van belőle! Két tábla...

Ma reggel vérge nem felejtettem el 09:30-kor az O.C.Californiát a tévében. Aztán lebbencslevest főztem egy viccesen nagy fazékban, de mivel csak ez az egy van.  (megint eleredt az eső, ma már ötödszörre. épp képeket nyomtatok fotópapírra, elég bizarr szaga van ennek a tintának, pedig HP)

Ma megint a szokásos körök.

- Tényleg...gondolod, hogy tudnál velem élni...így...együtt?
- hááát...
- Ide nézz, a szemembe!
- Mi lenne, ha...ha egyszer már igazán megkérdeznél? Tudod...igazán.
- Majd eljön az a nap is...


- Ha időben tudnék foglalni, lenne olcsó repülőjegy.
- És ha...mit gondolsz, bízol magadban annyira, hogy egyedül vezess?
- Uhhh...
- Ha valami gond lenne, felhívsz. És sok szünetet tartasz...
- Gondolod, hogy ha elviszem az autódat, biztosabbra veheted, hogy vissza is jövök...?


- Hogy fogom nélküled kibírni, ha itt hagysz szeptemberben?
- Prímán. Így is Te főzöl többet, szóval éhenhalni nem fogsz...