Mesélek.

Tudom, hogy megtettem minden tőlem telhetőt.
Tudom, hogy most várnom kell.
De a nő szerintem eleve nem olyan, hogy nyugton tudna ülni.
A nő teli van energiával, ami éltet.
Ami tovább visz.
Amit a Bármi fennmaradásáért, fenntartásáért ösztönösen bevet. Ránk van bízva, belénk van kódolva, hogy biztosítsuk a Dolgok folyamatosságát.
Biológust játszva azt is mondhatnám: a férfi oda veti, szórja magját, ahová akarja vagy ahol éppen elejti. Vagy el sem veti.
De a táptalaj mindenhol a világon egy nő. Mindenhol ott vagyunk, mindenhol biztosítjuk a folytonossághoz a körülményeket.
Az optimizmust férfimódra úgy tudom stilizáltan elképzelni, hogy "nem baj, ha dugó van a városban, biztos találok parkolóhelyet, mert szerencsém van általában".

A női optimizmust pedig úgy képzelem el, hogy "jöhet bármi, amig lépni tudok, amig reggel fel tudok kelni, mindent kibírok és még másoknak is jut az erőmből. Amig jön egy újabb holnap, addig van jövő."

Levél a múltból.
Tudom, hogy most nagyon békén kellene őt hagynom, hogy kitalálja, hiányzom-e?
Ha igen, akkor mennyire?
De mivel ez a legnehezebb...írtam neki. Leírtam mindent, amit érzek, gondolok. És mivel manapság már mindent lehet: elküldtem a levelet a jövőbe.
Ismered ezt, ugye?
Amit MOST érzek, azt mindenképpen szerettem volna leírni Neki. De nem akarok folyton a nyakára járni...szeretném, ha tényleg hiányoznék és ezt csak úgy lehet, ha nem vagyok jelen az életében.
És pontosan egy hónappal azután fogja megkapni, hogy 28-án elváltunk és feltett az InterCityre Nagykanizsán.

Furcsa volt írni...levelet valakinek a múltból a jövőbe. Próbáltam arra is figyelni, hogy közben mik történhetnek velünk.
Például a világon semmi.
Nem fogunk kommunikálni 25 napig és egyszer a semmiből kap majd egy levelet tőlem.
Vagy addigra már új nője lesz. (nem tartom valószínűnek)
Vagy addigra én utálom meg a huzavonás játékát.
Csináltam egy próbát. A rendszer odaírja a levél aljára, hogy ez tényleg levél a múltból és odaírja, hogy mikor lett feladva.

Egész nap csend volt egyébként. Mikor már végleg elhagyott minden erőm, kaptam tőle e-mailt. A Hervis közepén meredtem a mobilomra. És már ahhoz sem volt erőm, bátorságom, hogy kinyissam. Vajon most megint bántani fog...?
Nem.
Elolvastam.
Ha nem tudnám, hogy épp borotvaélen járunk kötéltáncot, még el is hinném, hogy semmi baj, kivéve, hogy a végéről a megszokott turbékolós aláírás hiányzik.
Nagyon hiányzik.

Megvettem neki cd-n az Egyesült Magyar Hangok által felénekelt Magyarország-dalt, mert állandóan ezt nézegette a neten, iszonyú minőségben...és folyton kért, h töltsem le neki valahonnan. Egyébként, mikor Magyarországra jön, mindig a kalaptartóra terít egy tökszép, hímzett címeres magyar zászlót.
Tegnap még fel akartam adni neki postán a cd-t. De...nem. Vagy személyesen adom át, és szeretném látni az arcát, hogy örül...vagy majd esetleg a születésnapjára elküldöm, nyáron.
Nagymama egyébként teljesen az én pártomat fogja és próbál a maga módján segíteni. Kösz.
Patrick Svájcban, nagyi Zalában én meg Pesten.
Nem mondom, hogy manapság áthidalhatatlan távolság, de...azért nem egyszerű.

Kőbe zárt erő
Mikor munka után kiléptem a kapun, valamit nagyon akartam venni nekem. Tudod, olyan terápiás jelleggel. Elhatároztam, hogy elsétálok A Gyűrű felé és ha nyitva van még a bolt, akkor mostmár tényleg bemegyek és.
Nyitva volt.
Bementem, két 50-60 körüli elegáns néni a két eladó.

Meséltem, hogy már több hete szemezek egy kővel a kirakatban... Igen, tényleg, olyan ismerős...szoktam látni Magát...(vagy nem, csak marketing...)
Elém teszi a plüss tálcát.
Félek, ha érte nyúlok, elpattan, mint szappanbuborék.
Ezt - vagy mást, de megérzi rajtam, kiveszi nekem és a tenyeremre adja. (vajon, ha megcsókolnám, Patrick-ká változna...?)
Félek a csalódástól, hogy á, úgyis kicsi lesz.
Ujjamra csúszik.



Megáll.
Fél milliméterrel kisebb, mint kéne.
Nem, nincs belőle másik, nálunk mindenből egy darab van, ezek felvásárolt régiségek.
Nem baj, úgyis szeretnék még fogyni. (Motiváció ON)
Mesélem, hogy ezért a gyűrűvásár is: már mindegyik leesik az ujjamról, amióta lefogytam. Meg pasibánat ellen is lesz a gyűrű.
Erre a két néni kórusban:
"Jaj, Gyöngyöm/Szivem, majd jön másik. Egy sem érdemli meg. Ne bánkódjon. Biztos túl kedves volt hozzá, túl melegszivű. Úgy kell velük bánni, mint...na, hát tudja... és akkor majd fut maga után. Ez a gyűrű meg hozzon szerencsét! A hegyi kristály teli van erővel, és elűzi a gonoszt. Viselje egészséggel."

jövőbe néz
Azaz, megint kártyajóslás (Dimenzió-tarot) az ezo.hu oldalon.

A mostani helyzet
Az Erő: tele vagy erővel, vággyal és szenvedéllyel, büszke vagy arra, amit eddig elértél.

Ami ide vezetett
Az Akasztott Ember: elakadtál és nem is tudtál változtatni a történteken.

Váratlan esemény
A Bolond: gondolkodás nélkül, bátran ugrottál bele a döntésedbe, anélkül, hogy ismernéd a döntéshez szükséges körülményeket.

Követendő viselkedés
A Csillag: reménykedj jövőd szerencsés alakulásában, de azért készíts tervet. Szemléld kívülről az eseményeket, hogy felismerhesd a nagyobb összefüggéseket.

Várható eredmény
A Nap: az élet napos oldala vár rád, tele lendülettel és reménnyel, életörömmel és teremtő erővel.