Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy házaspár, akik nagyon-nagyon szerették egymást. Minden reggel együtt reggeliztek. Megterítették-megpakolták az asztalt mindenféle finomságokkal és friss zsemlével.
Ha a férfi vágta fel a zsemléket, mindig a zsemlék alját adta kedvesének, ha a nő vágta fel a zsemléket, mindig a zsemlék tetejét nyújtotta át szerelmének.

Nem tudom, miért épp reggelinél...egyátalán, hogyan jutottunk el a tojássalátától a black label teán és a tandíj bevezetésén keresztül egy egyszerű, munkareggeli keretén belül odáig, hogy tanult kollégám mesélni kezdett arról.