Csak a fáradtságomon múlott, hogy nem mentünk ki mi is a Dunapartra. Kezdek örülni annak, hogy folyton kialvatlan és fáradt vagyok...

Reggel kicsit zavarban voltam, hogy hol várjam a buszt. A fát pedig megsirattam. Én mondjuk mondtam vasárnap reggel atesómnak, hogy ne kardvirágot, hanem inkább rózsákat vegyünk a Mama sírjához, nem hallgatott rám, erre tessék.<P>Csak a fáradtságomon múlott, hogy nem mentünk ki mi is a Dunapartra. Kezdek örülni annak, hogy folyton kialvatlan és fáradt vagyok...</P>
<P align=justify>Reggel kicsit zavarban voltam, hogy hol várjam a buszt. A fát pedig megsirattam. Én mondjuk mondtam vasárnap reggel atesómnak, hogy ne kardvirágot, hanem inkább rózsákat vegyünk a Mama sírjához, nem hallgatott rám, erre tessék. Jól felmérgesedett az Öregasszony...</P>
<P align=justify>Én...nagyon féltem. Pedig nekem aztán semmi félnivalóm nem volt, de félelmetes volt, otthonról nézve is. Amikor a fát kicsavarta, amikor a parkoló autót a miénkbe tette, amikor a buszmegálló hanyatt feküdt...Amikor nem tudtam, mi történik kint, mert átláthatatlan volt az ablaküveg, amit egyébként úgy rázott a vihar, mint én szoktam az abroszról a morzsákat...</P>
<P align=justify>Remélem, Ti jól vagytok. Ámen.</P>
<P align=justify><IMG src="http://files.blogter.hu/user_files/2094/0820.jpg"></P>
<P align=justify><FONT face="Arial, Helvetica, sans-serif" size=2><STRONG>Utóirat 16:05-kor.<BR>Épp most beszéltem az egyik recepciós kollégával, aki tegnap is szolgálatban volt. Megkérdeztem, hogy nálunk is bekéreckedtek-e a vihar elől menekülők és mesélte, hogy igen, olyan volt a hotel lobby, mint egy váróterem. Törölközőket osztogattak állítólag és senkit nem rekesztettek ki, aki akart, bejöhetett.<BR>A környéken lévő szállodák közül elég kevés követőnk akadt ebben. Máshonnan, több helyről azt hallottam, hogy a többi dunaparti szállodákba nem engedték be azokat, akik segítséget kértek vagy a vihar elől menekültek. (holott egyeseket épp az egyik szálloda elszabadult terítékei sebeztek meg...)<BR></STRONG></FONT><FONT face="Arial, Helvetica, sans-serif" size=2><STRONG>Nem nagy dolog, de most kicsit büszke vagyok erre, vagy inkább jó érzés, hogy mi nem. Hogy nem kellett csalódnom.</STRONG></FONT></P>