2006. július 20. 09:13 - szőkekék

ír

Este bealudtam a tévé előtt, vagy két óra hosszát, ezért amikor tényleg aludnom kellett volna, csak kattogtak a kerekek, félálmomban tollszár nyúlt ki kezemből és egyfolytában fogalmaztam.<P>
<P><IMG style="WIDTH: 252px; HEIGHT: 191px" height=208 src="http://files.blogter.hu/user_files/2094/tollhegy2.jpg" width=282></P><BR>
<P align=justify><FONT face="Times New Roman, Times, serif" size=4><EM>Este bealudtam a tévé előtt, vagy két óra hosszát, ezért amikor tényleg aludnom kellett volna, csak kattogtak a kerekek, félálmomban tollszár nyúlt ki kezemből és egyfolytában fogalmaztam...<BR>Bejegyzést ide, levelet a Pszichiáternek, meg mittudomén...Mondjuk...neki nem biztos, hogy írok, mert nagyon könnyen legyinthat rá és csak annyit mondana: a sértettség beszél belőlem.<BR>Ez egy olyan mondat, amit bárki-bármikor elsüthet, ha épp nem tetszik a másik véleménye. Mert mindenkin vannak sebek és nem is gondolnánk, milyen könnyen sérülünk. Nehéz elhibázni...</EM></FONT></P>
<P align=justify><BR> </P>
<P align=justify><FONT face="Times New Roman, Times, serif" size=4><EM>Tegnap felhívtam a</EM> másik <EM>pszichiátert. Nem azt, akivel táncoltam meg szerelmeztem last wednesday, hanem azt, amelyikhez tavaly ősszel</EM> tényleg <EM>jártam beszélgetésekre, pszichoterápiára. Jövő szerdán [már megint...ha kedd, akkor Belgium, ha szerda, akkor pszichiáter...] megyek hozzá. <BR>Nem vagyok kétségbeesve, vegyük ezt inkább úgy, mint a félévenkénti fogászati ellenőrzést vagy a preventív nőgyógy-rákszűrést... Egyszerűen csak megint tanács kell, iránymutatás.<BR><BR></P>
<P align=justify>Ma reggel küldtem smst a fiúnak, hogy milyen volt a koncert és ha ma ráér, szívesen visszaszolgáltatnám a cd-jét, amin a londoni fotói vannak. Azt válaszolta, van még belőle és nincs rá szüksége.</P>
<P align=justify>Reggelinél az jutott eszembe, hogy szívesen összeszednék kb. 10-15 embert és terápiás tábort tartanék nekik. Arról, hogy hogyan éljenek kicsit másképp. Nem állítom, hogy jobban, de másképp. Az egyik napi program az lenne, hogy mindenki valaki másnak készíti el a reggelijét. Matematikailag ugyanaz: egy ember készít el egy reggelit.<BR>De az én módszeremmel egyszerre adhatna kedvességet, gondoskodást és kaphatna is, ugyanannyi fáradsággal.</FONT></EM></P>

komment
süti beállítások módosítása