Ez egy idióta mókuskerék, esküszöm! Két éve saját döntésem nyomán, de mégiscsak magányos lettem. De a blogot sem folytathattam ott a társkeresőn, mert akkor ő is naprakész lenne a szenvedéseimből és pontosan tudná, hogy mennyire fáj a hiánya. Ezért és így kerültem ide, a freeblogra. Idemenekültem a társkeresőről, hogy feledtesse...... Remek.
Pótcselekvés képpen bejelentkeztem egy társkeresőre a neten, hogy feledtesse a szingliség hányás-szagát.
Itt egy halom csalódás és tasli ért, ezért átjelentkeztem egy másikra, hogy feledtesse...
Itt aztán lett egy kapcsolatom, akivel dráma lett a végkifejlet, ezért elkezdtem blogot írni még ott, a társkeresőn, hogy feledtesse...
rímel 2.
Egyszerű vágy
Egyszer
melléd odabújni,
melegedni,
simogatni
könnycseppeket letörölni
valami szépet is suttogni
fájdalmakat enyhíteni…
Vérezni mélyen és hallgatni
sokat sírni és elaludni
Mozdulatlan, szótlanul szeretni.
Egy susogó, csendes, tétova,
estén.
Úgy szeretném.
Úgy szeretném…….
"A vasárnap délután csendjébe belekopog az eső. Összegömbölyödve várom a kanapén, hogy eljöjjön hozzám és a tenyerére vegyen. Néha felkelek, odalépek az ablakhoz, kipislogok, az ázott beton visszaveri az utcalámpák fényét, a tócsák felszíne monoton vibrál. Egy darabig nézem a szemben lévő ház családi életképeit... De ez csak egy pillanatra vonja el a gondolataimat arról, hogy nem jön. Hogy ma sem jön... Lehunyom a szemem, homlokomat a hideg üvegnek nyomom. És nem bírom tovább: arcomon ugyanígy megindulnak a cseppek, mint az ablakon..."