A nyaralás nem is igazi nyaralás lesz és semmi kedvem az egészhez. Az odáig rendben van, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de azt senki nem említette, hogy ellentétek, ha együtt élnek, elkezdenek egymáshoz hasonulni és egy nap a két pozitív pólus akár taszíthatja is egymást.
Egyébként úgy beszélünk velem, mintha kisiskolás lennék, vagy mint valami szar beosztott. Nem veszekszünk, hanem néha egymásba marunk.
Én persze úgy érzem: ő énbelém.
Sokba kerül a Kiccsaj fogszabályzója, hát ezt a békát le kell nyelni. Felőlem nem lenne muszáj nyaralni menni, de hát akkor ugye Amorénak mi jut a szabadságra? Üldögéljen itthon? (mint én?)
Egyébként fogszabályzó ügyben eddig csak én tettem lépéseket, de soha semmi nem jó. De miért nem döntök.
Hogy a picsába döntenék, amikor Te játszod a főnököt???
Azért is velem telefonál, hogy milyen hülye választ adott a német asszisztens, meg hogy a magyar orvos nem képes több, mint egy hete egy 5 soros emailben leírni, hogy mi és mennyiért lenne a kezelési terve. És hogy ezt nekem tudnom, éreznem kéne, ha egyszer könyvelés tanfolyamra járok.
Na, már vártam, hogy mikor kerül szóba.
Hányingerem és migrénem van a stressztől, de ezt persze senki nem veszi észre, ha észrevennék, akkor csak a gyengeség jele lenne, ami ráadásul maradandó, mint a skarlát-betű.
És ha még nem lenne így is minden kibaszott szar: berepült a Kiccsaj szobájába egy kurvanagy szitakötő.
Rázártam az ajtót.