halmozati bűncselekmény. az idegeim ellen.
porszívózni úgy porszívóz, hogy semmit nem mozdít el. Mikor megkérdeztem, hogy "nem szoktad elhúzni a dolgokat?" (pl. szennyestartó, újságtartó), nevetve azt mondja: -Jaj, azt otthon is mindig elfelejtem... Amore tanított az effajta gondolkodásra: hogy baszki, nem otthon vagy és az, hogy otthon mindig elfelejtesz valamit, az nem válasz. Az lenne a válasz, hogy "jaj, tényleg...!" és visszamászol a gurulós porszívóval és elhúzod, megcsinálod. De persze nem mondtam semmit. Viszont úgy néztem rá, hogy visszament és elhuzigálta a dolgokat...
tegnap reggel még a mosogatógépben glédában álltak a tiszta edények, még nem pakoltam ki az előző este elmosogatott cuccost. A kést, amivel a gyerek tízóraiját csináltam, meg egy kiskanalat, amivel torkoskodtam a nutellában, ott hagytam a pulton. Mit tesz Isten -illetve hogy-hogy nem Elvtársak?- mire hazaértem a postáról, a koszos kés és kiskanál eltűnt. Feltéptem a mosogatógépet: naná, hogy szépen bepakolta a tiszták közé. "Jaj, nem láttam..."
ma újabb ténykedések kínjátéka: 1. megsúgom nektek, hogy az iwiwen már x meghívót kértem, kaptam, beregisztráltam, aztán megint kértem, a második meg harmadik regisztrációmmal is, kaptam, beregisztráltam, stb. Mindez csak azért, hogy végre meglegyen a baszott 50 szavazat Solothurn városának, hogy megalakulhasson végre az iwiwen. Mert hiába kértem a 400 akárhány ismerősöm nagyrészét, hogy szavazzon, ha én kérek, az valahogy senkit nem érdekel.
Na.
Az egyik ilyen regisztráció e-mail címe egyébként egy olyan, amit nem használok, csak azért rendeztem be, hogy ha valaki egy weboldalon üzenetküldés gombra kattint és előugrik az Outlook, ne dermedjen le a gép. Vagyis: mostmár lehet használni az OutLookot - az én nem használatos e-mail címemmel. Mit tesz Isten -illetve hogy-hogy nem Elvtársak?- már megint... Unokatesóm várja a rotterdami egyetemről a választ, mint a Messiást, én meg ma megnéztem a fenti mailcím postaládáját, mert kaptam oda is iwiw meghívót, erre ott a válasz a bejövőben a rotterdamiaktól, 09.04-én érkezett. Természetesen az egyetem honlapján egy e-mail címre klikkelve sikerült elküldenie az önéletrajzát, stb. Simán azt gondolta, hogy egy kis mágiával és néhány varázskattintással a gmail címéről küldi el...
de van jobb is!
2. mondtam neki, mikor a gép előtt olvasta a várva várt levelét, hogy nemsokára majd be kell dugni a laptopot az áramba, mert le fog merülni. Ezzel elmentem szunyókálni egyet, 9-től fél 10-ig... Egyszer kisvártatva kopogott, benyitott a hálószobámba, de én alvást színleltem, kiment. Aztán nemsokára előkeveredtem, váltottunk két szót, majd szentségelni kezdett, amiért leállt a laptop, tragikus hirtelenséggel. Azt mondja: - Nem értem, mit szarozik, már az előbb is egyszer újraindítottam...- Nézem: a fali konnektor lyukai üresen merednek...Mikor szólok neki, hogy hiszen mondtam, hogy be kell dugni...akkor mutatja, hogy ő bedugta.
Az elosztó villásdugóját az elosztóba, önmagába, vissza.
Farkába harapó kígyó.
Ajkába harapó gréta. (rögöhés csillapítására)
Hol élünk, baszki?
Vagyis ő...?