Meghívóm.

Nagy nehezen találtam valami idézetet, nem ilyet akartam, demostmár ez van. Antoine de Saint-Exupery-tól való (ezt írták a neten).

Németül találtam:

"Liebe besteht nicht nur darin, dass man einander ansieht,
sondern, dass man gemeinsam in die gleiche Richtung blickt."

"A szerelem nem csak azt jelenti, hogy egymás szemébe nézünk,
hanem azt is, hogy együtt a közös jövőbe tekintünk."

Pénteken iszonyú morcos voltam, mert kiderült, hogy szombatra, amikor mentünk volna megbeszélni az esküvői kaját, elhívta az anyjáékat is. A megkérdezésem nélkül, ráadásul ő maga mondja, hogy folyton csak kéretlen és használhatatlan tanácsokat osztogat a kedves anyuka.
Vasárnapra pedig beszervezte nekem a togoi haverunkat, aki megvette az X-Trailt, hogy idejöhet és majd Drágám segít téliről nyári gumira áttenni a kocsit.
Meg az öszes faszom, az.
Hónapok óta ez lett volna az első nap, amit kettesben tölthetünk.
A Sors keze...kezitcsókolom...
Anyuka telefonált később, hogy valami programjáról megfeledkezett, mégsem tud jönni.
Vasárnap leadtuk kiccsajt a táborba induló rajtnál, hazamentünk és vártunk...Nem jött az ismerősünk, aztán morcos lett kedvesem és azt mondta, hogy akkor most megyünk.
Voltunk hónapok óta most újra a Vierwaldstätter-tónál, ettem két fagyit, sétáltunk, beszélgettünk, kicsit lepirultam, voltunk BurgerKingben és a kolostorban, Engelbergben, ahol csomó isteni sajtot készítenek, meg is lehet nézni miniben:



Ez egy kis bolt, ahol csupa finomságot árulnak, vettünk is belőlük, van kis kávézó része is, a terem közepén pedig egy üvegkalitban a sajtmester készít egy kis sajtot, minden egyes lépést figyelemmel lehet követni.
Ez a bencés kolostor a hegyek közt.



És van egy rettentő sísánc is Engelbergben, szoktak innen síugró versenyeket közvetíteni.