"Az Emmy-díjas dokumentumfilm egy varázslatos, de sajnos már letűnt világba enged betekintést. Korábban még nem látott, archív felvételek, régi fényképek és autentikus zene alapján ismerhetjük meg a kelet-európai zsidóság sajátos életét, kultúráját, hagyományait és azt, hogy milyen változások hatottak a XX. században az addig zárt közösségekben élő csoportokra. Szakértők mesélnek a zsidó közösségek mély istenhitéről, sajátos öltözködési stílusáról, nevelési módszereiről, és arról az optimizmusról, amely segített a túlélésben a progromok során és a Holocaust borzalma idején. Megismerhetjük a zsidó mozgalmak, a hszidizmus és a cioniznus gyökereit is."

Spektrum TV: A kelet-európai zsidó hagyomány
Februárban már sajnos nem tűzik műsorra, de reménykedjünk, hogy a jövőben valamikor. Én megnéztem, mindháromszor, mikor vetítették.
Olyan világba utazhatunk térben és időben: térképre önkényesen rajzolt határokon és a történelem korszakain át, melynek saját értékmegőrző mechanizmusát csak irigyelni lehet. A filmben elhangzik egy gondolat, mely mindennél jobban írja le a zsidóság mozgatóját: "A jiddis a számüzetés, a menekülés nyelve. Határok nélküli, melyben összeforr az emberek közös sorsa."

Ennek ellenére mindenre volt szavuk, mindent meg tudtak nevezni, nem csak a szomorúságot. Jól példázza az: "Áz me hat á száhh cu tun, légt men zihh slófen." azaz "Ha sok a dolgod, feküdj le aludni!".
A gondolatok mögül kiérezni a fanyar humort, ami átsegítette őket évszázadokon keresztül kirekesztésen, elnyomáson és megbélyegzésen át több világvégén is.

Mert nem lehet olyan rossz, hogy ne lenne okunk énekelni és nem lehetek olyan szegény, hogy ne segítsek másokon.