tehát Dobó, meg a summája...

Egész hétvégén az volt a jó, hogy nem a saját ágyamban ébredtem. Nem feltétlenül kell röhögni ezen, inkább szánalomra méltó, mindenesetre mostanában elég ritkán történt ilyen.
A többi meg... vagy nem érdekes, vagy nem tartozik rátok.

Hogy egy kis aktuálisat is írjak: amióta töröltem magam arról a körgyűrű-listáról, aminek a nevét nem mondjuk ki, de a frissüléshez van köze, sokkal nyugodtabb vagyok.
Vagy ez már a fényterápia hatása?
Na mindegy.
Inkább írok az Egerről.
Nem, nem azért, mert nem tudod, mi van ott, hanem azért, hogy én, ha már vén csoffadt öregasszony leszek, tudjam, hogy most mit láttam ott és mik jutottak róla eszembe.