Tegnap a pszichiáternél nagyon jó volt, meg egykicsit nemjó. Olyan sokmindenről beszéltünk, mostmár semmi titkom nincs előtte... <P align=justify>Tegnap a pszichiáternél nagyon jó volt, meg egykicsit nemjó. Olyan sokmindenről beszéltünk, mostmár semmi titkom nincs előtte... Tökjó, hogy valahogy...kérdésekkel kritizál. De mégis azt érzem, hogy mellettem áll, az én oldalamon. Sokat nevettünk. Szóval nagyon vicces volt.<BR>Ilyen:<BR>- Régen találkoztunk Greta, hogy van, miben tudok segíteni?<BR>- Igen, régen. Tökjól vagyok, köszönöm. Tényleg. Csak azért jöttem, mert mindig csak beteg, panaszkodós emberek jönnek magához, akiknek minden bajuk van, én meg most jól vagyok és nincs semmi gondom.<BR>- Jujj, de kedves...!<BR><BR>Na, és az óra végére meg már ott tartottunk, hogy...beszélgettünk és eljutottunk egy pontra, ahol mondtam neki, hogy "<EM>ááá, ezt inkább...erről még nem szeretnék beszélni...</EM>"<BR>aztán mégis elmondtam.<BR>és ezt még eljátszottuk háromszor.<BR>és a végén semmi titkom nem maradt...<BR>elmeséltem neki a legutóbbi két-három társkeresős pasit és azokról is mondott vicceseket... :-)<BR>na, mindegy.<BR>rossz, mert tökre szeretek ott lenni nála, de ez nagyon drága... :-(<BR><BR>és azt mondta ő (is), hogy...<BR>- Na, hát lefogytam 13 kilót, de nem lett csoda. Nem változott semmi.<BR>- Persze, hogy nem. Hiszen maga úgy is ugyanolyan vonzó nő volt, mint<BR>most... persze, most még inkább, ööö...de ... szóval...úgy is nagyon...úgy..."</P>
<P align=justify>Kár, hogy nem a haverom és akkor barátilag beszélgetnénk, nem ennyi pénzért. Hanem csak úgy néha elfusizgatna rajtam...</P>