A nagyon közeli múltban kaptam egy kérdést az origó társkeresőjén: valakinek szemet szúrt, hogy a Keresett Partnerről írtakban kiválasztottam a legördülő listából, hogy 100.-200ezer között keressen lehetőleg, vagy legalábbis. Azt kérdi: Ön szerint aki 100 alatt keres, az egy csóró lúzer, aki 200 felett, az pedig egy milliomos kis sznob???? Nem tudhatta, ezért nem haragszom: én 7 évig egy úgynevezett lúzert szerettem és tartottam fent anyagilag kettőnk kapcsolatát, pusztán csak azért, mert szerettem. Nem nekem volt ezzel problémám, hanem Neki. Hogy rövidre zárjam: az az optimális, ha a társam annyit keres, amennyivel ő elégedett és boldog tud lenni.
Nem nekem számít, nem nekem fontos, hogy a társamnak mennyi pénze van, hanem NEKI. Ha ő elégedetlen a kis keresetével, pláne ha én többet is keresek nála, akkor az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy egy elégedetlen, frusztrált, stb. ember és ezek a dolgok rongálják az egészséges énképet. Vagyis egy komplexusos, látens vagy akkut lelkibeteg emberrel kellene együtt élnem és megpróbálnom boldognak hinni magam.
A túl sok pénz pedig... nem tartom "milliomos kis sznobnak" azt, aki valóban milliomos - ha tényleg nem teszi sznobbá, mondhatni zombivá őt a megszerzett vagyon. Ha ember tud maradni, az szép dolog. Úgy is mondhatnám, nem zavar a pénz... De nem akarok anyagiasnak tűnni, ezért nem írtam elvárásként magasabb keresetet. Sosem gondoltam, hogy ha eljő az ideje, csak leakasztok egy pénzes pasit férjnek, aki mellett majd kizárólag olyan gondjaim lesznek, hogy vajon illik-e a műkörmöm színvilága a mobiltelcsim gyémántberakásos előlapjához?
