Vagyis oda a szivárvány. Tulajdonképpen már másnap odalett, amint leírtam a jó történéseket. Csütörtökön a semmiből megint nagy hiszti lett a Kiccsajjal, annyira, hogy nem is ebédeltünk, pedig végre csináltam rántott csirkemellet. Sírt, nem beszélt velem, aztán elviharzott.
Csöngettek - azth ittem, ő jött vissza valamiért, de a szomszéd néni volt az. Beszélt hozzám az ajtó előtt, és olyan sírógörcs jött rám, hogy szegénykém behívott magához, nyugtatgatott, stb.

Nagyon kedvelem őt és nagyon fog hiányozni, ha már nem lesz. (90 éves lesz idén)

Szombaton vettem egy új személyi mérleget. Miután a régi, 1,5 éves digitális lassan két hete nem jó és cseréltem benne elemet, de még mindig nem jó és mondtam Amorénak, aki szart rá, mert mindig minden más fontosabb...vettünk egy újat, amin sajnos van testzsír meg minden hülyeség analízis (ugyanannyiba került, mint a sima, analízis nélküli)...szóval még én fizetek azért, hogy a mérleg közölje velem, hogy a -3 kg ellenére is egy zsírpacni vagyok.*
Na. De vasárnap nagy rendrakás volt és szelektálás, és végre -kidobási szándékkal- kezébe vette az én Mézem a régi mérleget és kiderült, hogy még egy másik helyen is vannak benne elemek, amiket ki kellett volna cserélni. Minek egy digitális mérlegbe, ami 3,000,-Ft volt anno, két helyre, összesen 6 vékony ceruzaelemet tenni????? Persze, én voltam a szőkenő.
De mondtam neki, hogy nem, mert ha a két hét alatt egyszer kézbevette volna azt a szart, mikor mondtam hogy elemet cseréltem és mégsem jó, akkor nem vettünk volna feleslegesen most egy újat.

Kiccsaj egyébként hányt a suliban, hazaküldték.
Szombaton tökjó nap volt: elmentünk Amore nagybátyjáékhoz (akik a múlt héten itt  voltak sétálni), a "fiúk" elmentek a lakókocsi kiállításra, mi "csajok" meg a bevásárlóközpontba, ami kb. kétszer akkora, mint a Westend. Végre nézelődhettem szabadon, végre nem kellett sietnem, végre végre; végre valahára.
* és a NewYorkerben vettem egy szoknyát, ami S/M méretű és jó rám. (Ettől függetlenül hájpacni vagyok.)

És végre megkerült a blogom, azt hittem, már elveszett.

Végre találtam egy cikket, ami egy furcsa könyvkiadóról szól és lehet, hogy belevágok végre kiadni egy-két könyvet. Amatőrként, önköltségen.
Pénteken csomó virágot ültettem, kíváncsi vagyok, hogy megmarad-e valami belőle. (az izomlázamon kívül)

De hogy jót is írjak: éppen most volt egy kis beszélgetés, spontán. Kiccsaj kérdezte, hogy majd ha már nem itthon fog lakni, akkor is kíváncsiak leszünk-e rá. És szépen elmagyaráztam neki, több sorban, hogy amig rendesen viselkedik velünk, amúgy hellyel-közzel legalábbis, addig bármikor jöhet, hívhat, nálunk aludhat, itt leszünk neki, segítünk, stb.

Azt is mondta, hogy ugye ott leszel majd velem, ha szülni fogok...? Mondjuk ezt már kicsit gyerekfelfogással, de akkor is. Szóval szép kis közös vacsi volt. Egyébként ma vittük vissza a szervízbe a kölcsönautót, ami addig volt nálunk, mig a miénket a szervíz felkészítette a vizsgára és ma le is vizsgáztatta. A kölcsönautó egy Nissan CUBE volt...hát, ha láttál már karikatúrát autóról...!

Szombaton voltunk nagymamát látogatni Baselben, április 2-án lesz születésnapja és meglepetésül meghívjuk ebédelni a Fekete-erdőbe, ahol régen sokat volt. Vasárnap spontán bejelentkeztek P nagybátyjáék, hogy jönnek és menjünk kicsit sétálni. A "kicsit" az 2,5 óra erőltetett menet volt, a második félidőben szembeszéllel. Nem sok hiányzott ahhoz, hogy elsírjam magam, miszerint "anyuuuuuuuuuuu, hazaakarokmenniiiiiiiii" De végre valahogy hazaértünk.
Ezen a héten szombaton mi megyünk hozzájuk: a "fiúk" mennek a kemping-boltba, mi meg csinálunk valami csajosat. Vagy shopping, vagy spa.

Időközben vettünk egy laptopot is, rábeszéltem Amorét, hogy ne tévét vegyünk, hanem laptopot a lakókocsiba, magunkkal vinni, mert sokkal jobb. Svájc területén tudunk azzal is tévét nézni, meg van net, dvd... Ez a vétel kicsit szájhúzósra sikerült, de végül örülünk.

A fogfájás nyomán leadtam 3 kg-t.

Összeállítottam a 2010-es adóbevallásunkat, hát...jelentősen több, mint eddig volt, mert Amore többet keres + kevesebb a leírható útiköltség, mivel sokkal közelebb dolgozik.

Anyuék odahaza már szétkapták a lakást, kicsit felújítgatják a szobákat festéssel, némi bútorcserével. Amiért hálásnak kéne lennem (vagyok), de eredetileg úgy beszéltük meg, hogy anya és én megyünk majd el bútort nézni.

Viszont lesz otthon egy csajos hétvégénk: anyu, Kiccsaj, tesóm + én leutazzuk végre az üdülési csekkjeiket, a lejárat előtt... De előtte fogorvos, nőgyogyó...

Mindjárt itt a nyakamon az indulás, és még semmit nem készültem rá.