Áthúztam 3+1 ágyat, jön Amore nagymamája és itt alszik.
Nem találom az egyik párnahuzatot, pedig kellene.
Meghozta a FedEx a Ferrari bögrét. Annyira nagyon-nagyon.
Nem olyan tucatáru, pirosbögre, görbe bögre. Matt piros, de majdnem terracota, ilyen "föld-színe" van és mindkét oldalán van ágaskodó farokló.
5-én rendeltem, mikor végre eszükbe jutott, hogy ugyan, csináljunk már egy olyan akciót, hogy átvállalják a szállítási költséget (ami kb. ugyanannyi Olaszországból, mint maga a bögre).
Szóval szép. Még nem tudom, mikorra kapja amore.
Mivel a kártyájával fizettem, kb. 10 nap múlva úgyis meglátja a havi elszámoláson...namindegy, ezen ráérünk később is.
Kaptam tőle viszont a közelmúltban két rózsát is: az egyiket vette, a másikat kapta, mert a készítő cég szállít oda is, ahol Amore dolgozik. Igazi rózsa, tartósítva. Garantáltan 720 napig úgy marad szépen a virág, ahogy van. Rózsaillatú parfümmel van illatosítva, bódító.
A biciklizés körüli riadalom olyan vihar a bugyiban volt, tök fölösleges volt. Lett volna, ha a tanárok időben és részletesen tájékoztatnak, mi vár a gyerekre. Mindegy, a közlekedési rendőr így is megdícsért engem. Jó, Kiscsajt is, hogy szépen bicajozott.
De engem is, hogy még szinte sosem találkozott ilyen szülővel, aki ennyire beveti magát a gyerekért.
És ha már szülő: két este is idetelefonált Kiccsaj anyja.
Először én vettem fel -ismeretlen szám-.
Másnap este ugyanebben az időben csöngetett kétszer, nem vettük fel.
Most még mosok, mint a güzü, el kéne szaladnom a boltba, sonkás kiflit kéne sütni, valami leveskét csinálni a gyereknek, und, und, und...