Pénteken Amore egyszercsak idetelefonált, hogy a suli előtt várja épp a Kiccsajt, és utána legyek kész, mert megyünk. A Városba, nekem parfümért (s.Olivier Woman, nagyon jó), meg osztrák autópálya-matricáért, meg kivehető ajtajú NDK turmix-gépért... Valamikor útközben, amikor a visszafordulás már vitába torkollt volna, csendben lementem alfába és próbáltam felidézni: vajon tényleg kikapcsoltam-e a villanytűzhelyet? Nem bírtam rájönni; bevallani, hogy min agyalok, még kevésbé.
Életem leghosszabb 15 kilométere. És még McDonald's-ba is akartak menni. Ilyen menü, wc, Kiccsaj a játszósarokban.
Hát nekem már minden bajom volt.
Már üvöltöttem volna velük, hogy tűnjünk már haza a picsába, tüzet nézni...
Közeledve a házhoz odasandítottam, vajon az önkéntes tűzoltók nyugiban pihennek-e két háztömbnyire tűlünk vagy épp most mossák le a kormot meg a felrobbant brassói aprópecsenyét a sisakjukról?
Fekete-e a konyhaablak rámája?
Szerencsére nem.
Szombaton a szokásos: későn kelés; Amore kérdezi, hová menjünk, majd otthon maradunk. Miután ő órákat töltött faszságok nézegetésével az interneten, miközben én mindent összerámoltam, vasaltam, satöbbi, a gyerek meg halálra unta magát, újra megemlíettem neki, hogy ugyan kezdjen már valamit a gyerekével, bassza meg. Na, kaptam...hogy ha ő egy kicsit valamit akar, akkor az nekem sose tetszik, neki mindig minket kell szórakoztatni, meg nem hagyom nyugton, stb.

Hát meg a faszom az.

Már a reggelinél mondtam neki, hogy menjen már és emelje le a biciklit a fogasról, mielőtt használhatatlanná rozsdásodik és gyakoroljon a gyerekkel bicajozni.
Na, a vitánk későbbi kimenetele, hogy fogta a gyereket és kimentek a lakásból valahová. Kurva mérges lettem, mert nem azt mondtam, hogy nélkülem menjenek el...először nem láttam őket sehol, aztán a hátsó szobából hallottam, hogy nyílt-csukódott a bejárati ajtó. Aztán láttam, hogy elhajtanak a kocsival.
Fel tudtam volna robbanni.
Visszajöttek; a nap hátralévő részében a kicseszett navigációs rendszert bűvöltük. Hogy azt is b...ná meg, aki kitalálta.
Este Svájc elverte az EU-bajnok Görögországot itthon, Baselben. 2:0-ra, klassz volt. Vb selejtező.
Vasárnap csúfos, kettős vereséget szenvedtem konyhafronton: röszti + kakaós kuglóf. Nem is értem, minek erőltetem még ezt a süt-főz szarságot. Kirámoltuk Kiccsaj ruhásszekrényét, rendbe raktuk mindenét, mostmár tudom, hogy mit kell venni neki őszre, mit viszek Pestre, odaajándékozni. Ezután következett a közös süti-csinálás. Amore dolgozott vasárnap.
Annyi a dolgom, hogy pánik fog el, ha rá gondolok.
Amúgy konstans utálom magam kívülbelül.
És Te hogy vagy?