Visszatérve a síráshoz: úgy látszik, ahhoz kb. 1100 km-es távolság kell, hogy Halász Jutka Boldog születésnapot nótáján sírjak, ne pedig vihogjak. Köszöntöttek jobbról, köszöntöttek balról, középről majd este...Kaptam 10%-os vásárlási utalványt az on-line szupermarketbe (beváráslás számítógépen, hazaszállítják)-ugyan még sosem használtam, csak feliratkoztam a hírlevelükre. Szintén ugyanígy becsábultam (lúzer, egyszeri vásárló módjára), hogy rendeljek valamit a heinétől, hogy megkapjam onnan is az ingyenes ajándékomat, ezt a táskát. Bedőltem...

És még kaptam egy nagyon szépet, egy testreszabottat.
A legszebb -sok szép van ebben a dologban- de a legszebb, hogy ezt akár én is adhattam volna Bridgetnek, ugyanúgy örült volna neki és ugyanazt érezte volna, mint én most.
Én meg azt, amit ő most.
Szóval érted.

Gulyás leves készítésénél mondjuk semmi keresnivalója a fehér pólónak.
MOSTMÁR én is tudom, tapasztalati úton szerzett bölcsesség által.
Tegnap a nap végére mégis igazi 14. lett: Amore is kapott állásvisszautasítást, jó szar kedve lett, ráadásul két év alatt most történt meg először, hogy nem ízlett a kaja neki és kisuhintottuk a wc-be. (Kiccsajnak mondjuk tegnap ízlett ebédre...nem értem). És rossz feleség vagyok: nem vettem a kedvenc csokijából se chips-éből. Ebből jó világvége hangulat keletkezett.
Ma viszont már új nap van.
Új ételpróbálkozás.