Ha London, akkor Bond street, ha Milánó, akkor Via Montenapoleone vagy folytathatnánk a sort a párizsi Rue du Faubourg Saint-Honoré említésével, de vajon hogy illik a sorba a mi Deák Ferenc utcánk, melynek már díszburkolata is olyan, mint a szegény rokon feslett kabátja? - Szinte védjeggyé lett.
Persze-persze, papíron már megvan, már bevettük mostmár csak a kirakatot kell berendezni, hogy aztán lehessen villantani régi-új butiksorunkkal.
Évszázadokkal ezelőtt a Deák Ferenc utca valóban kereskedelmi és kulturális verőérnek számított a főváros szívében. A városi elit gyakorta időzött itt, presztízs volt magunkat mutogatni, valószínűleg a tehetősebb réteg naponta spontán szerveződött divatbemutatót tartott, suhogtak a brokátok, a kínai selymek és az olasz kelmék. A számos kávézó a Habsburg-kor előkelő dámáinak csivitelő fészke volt.
De hol vannak már a Habsburgok?
Az első ötletek egyike az volt, hogy a Deák Ferenc utca 15. házszám alatti patinás épületnek apartment- vagy ma már divatosabb szóval boutique-hotelként szerettek volna új életet adni.
Ám a beruházó és a majdani lehetséges üzemeltető addig osztott-szorzott a pausz-papíron, míg két vastag vonallal alá nem húzták a végeredményt: ez így ebben a formában még papíron sem.
Maradt a Fashion Street elgondolás, azaz hozzuk be (vissza?) a nagy európai divatházakat. Miközben tucatjával állnak üresen az exkluzív, frekventált helyen lévő üzlethelyiségek, szanálják a patinás Luxus Áruházat, a magyar tervezők alig kapnak hangot még saját hazájukban is, jöjjön a megfizethetetlen Max Mara, Hugo Boss, Rene Lezard? A portálok előtt orrunk sóvárgó pillantásunk kíséretében nyomódik az üvegre, rosszabb esetben elkerget a biztonsági őr. Ha már, akkor miért nem magyar divat?
"Az épületek földszintjein és első emeletén elhelyezkedő divatszalonok
és kávéházak előtt egy az egész utca hangulatát és funkcióját
meghatározó üvegtető emelkedik majd, amely egyedülálló élménnyé emeli a
vásárlást. Az utcán végighúzódó, hangulat- és közvilágítást adó
üvegtető nem csupán az eső elől véd, de az utcán korzózók számára
különleges élményt is biztosít."
Vagyis, eddig csak azért nem jártam erre vásárolni, mert még mindig nincs kész az a fránya üvegtető... Amit egyébként bajosan fog a tűzoltóság -eredeti tervezett formájában- engedélyezni, mivel a Deák Ferenc utcai házak tűzvédelmi szempontból csakis erről az oldalról védhetők (gy.k.: olthatók, mégpedig elég kényes, speciális oltástechnikával), mivel a telken a házak körben épültek.
Az utca elhelyezkedése erősen átjáróház jellegű, összekötő "hidat" jelent a Duna (2-es villamos, hajóállomás, stb) és a metró utazóközönsége között. Tehát még csak az sem mondható el, hogy a Váci utcához hasonló a célközönsége: nem a bámész andalgó turistákkal van tele, hanem jellemzően a sietős átszállókkal, akik mondjuk a metróból kiszállva, a villamossal a csepeli hévhez igyekeznek.
Ami természetesen nem baj, csak nem feltétlenül fog asszimilálódni a Fashion street által megszólított réteggel és miliővel.
Pedig:
"A cég tulajdonosa budapesti polgárként azt vallja, csak olyan
ingatlanfejlesztéseket érdemes megvalósítani, amelyek a várossal, az
itt élők igényeivel összhangban vannak, figyelembe veszik a pesti
belváros értékeit és hagyományait, ugyanakkor hűen tükrözik a mai
modern építészet jegyeit, és európai arculatot és rangot adnak
Magyarország fővárosának."
Esetleg a mostani, munkábaigyekvős gyalogosokat kordonnal el lehetne terelni az Bárczy I. u.-Szervita tér útvonalra.
A kordonnak manapság úgyis divatja van.
