Szőke Ribanc nem egy egyszerű eset ám. Előzmények itt és itt.

Ma reggel belépett a mosdókhoz, ahol én épp reggeli, borzalmas tükörképemmel próbáltam barátkozni...
És köszönt.

Hopp, gondoltam, igazságtalanul vádoltam a múltkor és nem is olyan bunkó ez a lány, mint hittem.

Aztán azt kérdezte, szőkeribanc hanghordozással, hogy "van valami szemfestéked?"
Igen, én is körbenéztem, hogy hozzám beszél-e...
Próbáltam jógalélegezni, pánsíp relaxáló lehellet-hangjait felidézni, hátha megnyugszom és hátha nem rúgom arcba.

Bazmeg, ez már mindig így lesz.
Ha köszön, arról tudni fogom, hogy kell valami. A diszkrécióm, a szemfestékem...a titoktartásom, a hallgatásom...az aranyerem törtaranynak...mittudomén...

Viszont ha nem köszön, akkor abból majd érteni fogom, hogy ma nem óhajttőlem semmit...tehát távozhatok szó nélkül a mosdótál mellől.