- milyen éjszakád volt? - hát, mint szokott. egyetlen nagy pislogás. behunytam: este volt, kinyitottam: reggel volt.
- nem mindig szokott ilyen éjszakád lenni...:-)
- igen...egy-két kivételtől eltekintve...viszont reggel...szar volt nagyon. hideg volt és sötét
- fáztál?
- NAGYON! reggel nyolcszor átöltöztem és ugyan végül ruhában jöttem el, de utálom, ami rajtam van... nem érzem jól magam. egyébként, tudom, miért... bár, ki fogsz nevetni.
- nem foglak...
- a cipő miatt. nyáron az alacsony sarkú papucsokat hordtam, a nyitottat, amiből kilátszik a lábujjam, meg a másikat,  amiben Kecskeméten is voltam, meg Vácon is azóta meg a lapos sarkú feketét hordom, mivel csak ez van... mondjuk, nadrághoz ez tökjó, meg tényleg jó kis cipő...
- csak nincs magas sarka...
- igen. és az nagyon hiányzik...a lelkemnek. 

Hát ilyen az én Szivem. Ennyit tud. Ilyen sokat.

Rólam, meg a cipőkről. De leginkább rólam.